HOGYAN?
Mondhatnánk ez a fő kérdés amely az ember fejében felmerülhet kezdő meditálóként. Korábbi irományokban már volt alkalom bele-bele kóstolni a meditációs praktikákba, azonban úgy gondoltam, eme szösszenet keretei között összefoglalva olvashatunk az eddigi három technikáról.
A LÉGZÉS TUDATOSÍTÁSA
Egyik legkedveltebb, és legegyszerűbb módja a meditációnak, ha horgonyként légzésünket használjuk. Ez azt jelenti, hogy ahányszor elkalandozik tudatunk, valamilyen gondolat, vagy külső inger felé, úgy próbáljuk meg ezt észre venni, majd hagyjuk, hogy a dolog tovább illanjon és térjünk vissza légzésünk figyeléséhez.
Figyeljük meg, hogy mely orrlyukunk az aktívabb. Megfigyelhetjük az orrunk alatti területeknél a hőmérséklet változást. Ha nagyon gyakorlottak vagyunk akkor megfigyelhetjük, azt is hogy arcunk mely izmai aktiválódnak mikor be vagy éppen ki lélegzünk. Ha könnyebbség akkor lágyan tegyük kezünket hasunkra, és figyeljük, hogy az miként emelkedik és süllyed egy-egy légzéskör során.
Alkalmazhatunk négy lépcsős légzésformát is, ekkor már megfigyelhetjük, a be és ki légzések közötti légzésszüneteket is. Lényeg, hogy minél természetesebb légzésmenetet próbáljunk meg megfigyelni.
Egy meditációs gyakorlat lépései a légzésről:
- Engedj meg magadnak napi 5 percet, a megállásra.
- Ülj le kényelmesen egyenes háttal egy székre, vagy törökülésben helyezkedj el a padlón.
- Ne csinálj semmit, csak lélegezz.
- Figyeld a légzést, ahogy ki és be áramlik az orrlyukakon.
- Ahogy megtelik a hasad levegővel, és ahogy kiürül, miközben kifújod a levegőt.
- 5 perc elteltével, ha teheted egy mosollyal és egy apró pici előre történő meghajlással köszönd meg magadnak a gyakorlatot.
- Köszönd meg, hogy ma is tettél egészségedért, közérzetedért :)
AZ ITT ÉS MOSTBAN LEVÉS
Hasonlóan a fenti lélegzéses módszerhez, szintén elnyugodva foglaljunk helyet és szenteljünk időt a semmit tevésnek. Ennél a gyakorlatnál ne a légzésünket, hanem a körülöttünk lévő teret, természetet, szobát használjuk horgonyként.
Ilyenkor figyeljük meg, a körülöttünk lévő hangokat, illatokat, érzéseket, bőri tapasztalásokat, s tudatosítsuk azokat. Tudatosítsuk a nap melegét, a szél csiklandozását. A padló barnaságát, a párna keménységét vagy puhaságát és így tovább.
Próbáljunk meg a jelenben lenni, s valahányszor elkalandozunk akkor térjünk vissza oda a mostba ahol vagyunk, és gyakorlunk.
A STOPP BAJA meditáció keretei között a gyakorló ezzel a módszerrel tud megismerkedni. :)
MI EZ?
Dolgozhatunk meditációink során egy kérdéssel. Ez a kérdés a ZEN-ben a MI EZ? Ha valami felmerül, akkor vizsgáljuk meg, s tegyük fel a fenti kérdést. Nem feltétlenül, kell hogy választ találjunk kérdésünkre, elég ha csak megállunk egy pillanatra és megkérdezzük magunkat, mi ez?
Ez a módszer segíti a fenti itt és mostban történő önmagunkra találást elmélyíteni. Ugyanis minden egyes kérdésfeltevéssel egyre jobban elmélyítjük azt a tulajdonságunkat, hogy észre vegyük hova kalandozott el a tudatunk.
Ezen módszer alatt, a horgony a MI EZ? kérdés lesz. S valahányszor észre vettük, hogy elkalandoztunk akkor csak tegyük fel magunknak ezt a két szót.
S ne feledd, meditációd közben engedd, hogy gondolataid úgy jöjjenek és menjenek, mintha felhők lennének az égen. Egyetlen gondolat sem olyan fontos, hogy érdemes lenne belebonyolódni. Halld a jövő-menő hangokat és engedd el őket.
Lazulj el teljesen. S nyugodj meg.
Ne elvárásokkal hanem gyermeki örömmel ülj le gyakorlatodhoz és hidd el az eredmény nem fog elmaradni :)
Kellemes gyakorlást kívánok
Megjegyzések
Megjegyzés küldése