Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

AZ ÖT AKADÁLY

  A Gyakorlás végzése során úgy tartják, öt akadályozó tényezőbe ütközhetünk, melyek a következők:  Sóvárgás: Vágyakozás, az élvezetekre, a fizikai világ dolgaihoz való ragaszkodásunk. Rossz-akarás: Harag, gyűlölet, ellenszenv, vagy ellenséges érzések mások vagy magunk felé. Lustaság - tunyaság: Szellemi tompaság, álmosság, motiválatlanság, és a tenni akarás hiánya. Nyughatatlanság-aggodalom: Nyugtalan elme, szorongás, bűntudat és gondolatok csapongása. Kétség: Bizonytalanság a tanításban - Dharmában, a tanítóban vagy a saját gyakorlati képességeinkben.  A fenti öt akadályt a Pandita Meditációs Központ a következőképpen foglalta össze: 1. Kāmacchanda nīvaraṇa, vagyis az érzéki vágy és sóvárgás: Ez nem csupán szexuális vágyat jelent, hanem minden olyan késztetést, amely kellemes élményhez akar jutni vagy fenn akarja azt tartani. A modern ember számára ez lehet az étel utáni sóvárgás, a telefon állandó ellenőrizgetése, az elismerés keresése vagy akár egy kellemes emlék újra...
Legutóbbi bejegyzések

Honnan Tudhatjuk, hogy mely gyakorlat a nekünk való?

Egy napon Zen Mester Dae An- tól egy tanítvány a következőt kérdezte;  "- Honnan tudom, hogyha egy technika nem működik számomra, és egy másikkal kellene próbálkoznom. Vagy még inkább hogyan tudnék különbséget tenni az elvárásaimtól és szeretni azt, hogy "oh én ezt meg ezt szeretem", meg "ezt meg ezt is szeretem". Mantrázom, vagy éppen mást csinálok. Hogyan tudnék ezek között válogatni, egyáltalán kell e válogatni?" - Csupán ülj, és tedd fel a kérdést, "Mi ez?" . Próbáld megtapasztalni ezt a fajta gyakorlást. Az emberek néha iskolát váltanak, majd ezt újra és újra megismétlik. Igazából ez túl mutat a miben is hiszek, - vallásos és nem vallásos - kérdéseken. Ahogy Andy is mesélte, nagyon mély Katolikus családból érkezett. Sőt jómagam is egy nagyon is Katolikus tradíciókkal bíró családban nőtem fel. A gyermek és tinédzser koromat is ebben a neveltetésben töltöttem. Aztán valahogy természetes módon csak úgy jön valahonnan, egy belső kérdés. Másokná...

NEM TUDÓBAN LENNI!

  Egy este a budapesti zen központban egy tanítvány, a következőt kérdezte George Hazlbauer dharmamestertől: - A gyakorlásunkban a ’nem tudó’ tudat megtartásával, kapcsolatban mindig azt érzem, hogy ha minél több időt töltök a „nem tudóban” akkor az olyan érzés mint egy bungie jumping, ahol mindent elhagyva a jelen pillanatban vagyok. Azonban azt érzem, hogy ezt egy bizonyos időn túl nem vagyok képes fenntartani. Az élet felépítése szempontjából ez nekem valahogy nem megy. És azt érzem, hogy ez a ’nem tudó tudatot’ nem tudom mindennap fenntartani, s mégis ez a tárgyam, ezzel gyakorlok. Hogyan tudnám ezt így fenntartani?   - Nem tudom! (a dharmamester felnevet). Sokszor túl gondoljuk a dolgokat, valójában azonban a dolgok sokkal egyszerűbbek. Rendszeresen dolgozunk a zen templom körül, s sok ember nem tudja miként is verjen be egy szöget. Ők túl sokat gondolkodnak és a kezükre ütnek, még egy ilyen egyszerű dologban is. Az ember koncepciókat gyárt, viszont mindezt a saját ...

JAN SENDZIMIR DHARMA BESZÉDE

  Jan Sendzimir JDPSN dharma beszéde   Palma de Mallorca, Spanyolország, 2023  November 23 Sokan fenyegetve érezzük magunkat a ránk váró nagy változásokkal szembesülve. Elveszi-e az MI a munkámat? A klímaváltozás okozta hőség vagy tűzvész a föld alá kényszerít-e? Elterjed-e a háború a világon, és elűz-e a lakhelyemről? Az ilyen fenyegetések és ezek minden lehetséges következménye (migráció, gazdaság, politika) folyamatos menekülésre kényszeríthet minket. Zen gyakorlatunk a jelen pillanattal való szembenézést jelenti, de hogyan lehetünk képesek erre, amikor ezek a fenyegetések és következményeik elragadnak minket ebből a pillanatból a jövőbe, vagy a múltba, a félelmek és az érzelmek örvényébe? Néha úgy tűnik, hogy nem a pillanatra, hanem a saját reakcióinkra reagálunk. Sokféle módon reagálunk, a pillanatból félelembe, haragba vagy neheztelésbe menekülünk. Mintha már nem az élők földjén lennénk, hanem az élők szellemeitől üldözve a pokolba költöztünk volna. Hogyan kele...

I. BAJAI ZEN NYÍLTNAP

 Mint arról már korábban jó pár "médiumban" olvashatták a bajai és baja közeli lakosok, November 22.-én szombaton megtartottuk az Első Bajai Zen Nyíltnapunkat, amelyet mondhatni hatalmas siker övezett. Az alkalom során ezen a kissé borongós esős napon; Tíz ember közösen révedt a padlóra, és a falra. S mindezt a legnagyobb nyugalomban és békességben tehették.  Ritka pillanat ez, hiszen ez nem a mindennapi tevékenységeink tárházát színesíti, hiszen nem ülünk le naponta és állunk meg egy pillanatra, hogy megszemléljük mi is vesz minket körül. Ez sajnálatos, ugyanis kifejezetten hatásos, és hasznos ha az ember a mindennapi forgatag vihara mögül olykor-olykor kitekint és megszemléli a nyugalom áldásos hatásait.  Az első Zen Nyíltnap résztvevői így tettek, s mindezt úgy, hogy három meditációs tevékenységgel megismerkedve, remélhetőleg jó tanácsokkal, és technikákkal térhettek haza otthonukban ahol talán még ma is gyakorolnak.  Azonban mi is történt itt pontosan? A reggeli ...

A MEDITÁCIÓ HASZNA

 Jelen kis szösszenetben szeretnék pár idézetet megosztani veletek,  Daniel Coleman és Richard J. Davidson - A meditáció tudománya c. könyvéből, melyekkel láthatjátok, hogy a tudomány is alá támasztja a meditációs gyakorlatok hasznosságát, és egészséges mivoltát.  57. oldal "... mely szerint, egy három hónapos (összesen 540 órás) meditációs elvonulást követően azoknál a résztvevőknél, akikben az ott töltött idő alatt megerősödött a céltudatosság, egyben az immunsejtek telomerázaktivitásának fokozódása is kimutatható volt, még öt hónappal később is. Ez az enzim védi a telomereket, a DNS-szál végein található lezáró szakaszokat, melyekből következtetni lehet egy sejt élettartamára.  Olyan ez, mintha a test sejtjei azt mondanák: "Maradj, fontos feladatod van."" Azaz a meditációs gyakorlatokkal új értelmet adhatunk életünknek, s ezáltal a gyakorlások végezte által meghosszabbíthatjuk életciklusunkat, azaz növelhetjük élettartamunkat. Másik kutatás pedig a következőt mon...

ZEN ÉS AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS

  " Egy ifjú szerzetes megkérdezte a Zen-mesterét: – Mester, miért hordod még mindig ezt a foltozott, régi köpenyt? Nem volna ideje újat készíttetni? A mester elmosolyodott. – Nézd csak – mondta –, ez a köpeny húsz éve szolgál. Amikor elszakadt, megfoltoztam. Amikor a folt is elszakadt, levágtam belőle párnát. Amikor a párna kiszakadt, ronggyá lett. A rongyból törlőkendő lett. Amikor az is elhasználódott, a hamuját a kert földjéhez adtam, hogy táplálja a növényeket. Majd hozzáfűzte: – Így szolgál egy köpeny százszor is, ha tudod, hogyan nézz rá. A tanítvány ekkor meghajolt, és megértette:  a mértékletesség és tiszteletteljes gondoskodás a tárgyakban is a megvilágosodás tükrét hordozza. " A fenti történet is azt az ideológiát szolgálja, hogy a ZEN nem csak gyakorlat és meditáció, hanem gondos életvitel, melyben minden porszem megkapja a maga hasznát és jelentőségét.  Joe Alma Potter - Hyon Ja Zen mester egyszer egy történetet mesélt, amely vele esett meg még Los Angelesbe...

GYAKORLAT A DIGITÁLIS EMBER SZÁMÁRA

 " Lángban áll a szem, lángban állnak az alakzatok, lángban áll a látó tudat, lángban áll a látás, lángban álinak a látásérzetek, legyenek bár örömteliek vagy szenvedésteliek, nem örömteliek és nem szenvedésteliek.  " Buddha Buddha szavai napjainkban nem is lehetnének 'napra készebbek?' - talán ez a helyes szó. Igaz nehéz a sorok közötti igazságot meglátni, de Buddha azokban az időkben adta ezt a tanítást, amikor még nem volt képernyő előtti görnyedés, és görgetés.  A szem, a látás, a látó tudat nem hogy csak lángban áll, a kinti valósággal kapcsolatosan is, de még plusz fátylakat gördítünk eléjük / rájuk a digitális tartalmak segítségével. Nap mint nap találkozhatunk a dezinformációk halmazával, mely félre viszi életünket, a világról alkotott képünket.  Vagy nap mint nap találkozhatunk olyan fotókkal a facebookon vagy Instagrammon amik rossz érzést keltenek bennünk, vagy vágy keletkezik, vagy irigység stb.  A mai világ előre rohan, s nem megnyugszik, ezt láthat...

EGY DHARMA BESZÉD

 Mit is jelent ez a furcsa szó? Dharma! Na és mi lehet ez, ha még beszélni is tud?  A Buddhizmusnak három ékköve van, a Buddha a Dhamma (vagy Dharma) és a Szangha. Ez a hármasság magyarul annyit jelent, hogy a Buddha mint mester van jelen, a Dharma mint a jelenlévő tanítást jelenti, és a Szangha pedig az a közösség amely az úton egységesen járva sajátítja el a Buddhai tanításokat.  A Kvan Um Zen hagyományvonal egyik tanítója Jo-Alma Potter azaz Hyon Ja ( nevének jelentése, mély szeretet, együttérzés) .  / Alma 1954-ben született Arizónában, s a meditációval már nagyon korán 17 éves korában megismerkedett. 1980-ban kezdte el tanulmányozni a Zen Buddhizmust Indiában, majd 1986-ban költözött Berlinbe. A Kwan Um Zen tagjává 1990-ben vált mikor találkozott Szung Szán Zen mesterrel. Napjainkban az ő vezetése alatt működnek például a bécsi, a mallorcai, a budapesti, szegedi és bajai zen közösségek. / Hyon Ja testesíti meg a közösségben a mestert azaz a Buddhát, míg a Szangh...

MEDITÁCIÓS TECHNIKÁK ÖSSZEFOGLALÁS I.

HOGYAN? Mondhatnánk ez a fő kérdés amely az ember fejében felmerülhet kezdő meditálóként. Korábbi irományokban már volt alkalom bele-bele kóstolni a meditációs praktikákba, azonban úgy gondoltam, eme szösszenet keretei között összefoglalva olvashatunk az eddigi három technikáról.  A LÉGZÉS TUDATOSÍTÁSA Egyik legkedveltebb, és legegyszerűbb módja a meditációnak, ha horgonyként légzésünket használjuk. Ez azt jelenti, hogy ahányszor elkalandozik tudatunk, valamilyen gondolat, vagy külső inger felé, úgy próbáljuk meg ezt észre venni, majd hagyjuk, hogy a dolog tovább illanjon és térjünk vissza légzésünk figyeléséhez.  Figyeljük meg, hogy mely orrlyukunk az aktívabb. Megfigyelhetjük az orrunk alatti területeknél a hőmérséklet változást. Ha nagyon gyakorlottak vagyunk akkor megfigyelhetjük, azt is hogy arcunk mely izmai aktiválódnak mikor be vagy éppen ki lélegzünk. Ha könnyebbség akkor lágyan tegyük kezünket hasunkra, és figyeljük, hogy az miként emelkedik és süllyed egy-egy légzés...